Utószó: 

Kedves borkedvelő Szomszédok szerte Pátyon,

Nagyon jól sikerült borvacsora emlékei manifesztálódtak bennem Topi fotói láttán.

Mint sok képen láthatjátok, séfünk Váradi Roland segítőivel, a két Illéssel ugyancsak kitett magáért. Fantáziadús, szép fogásokat kaptunk. Számomra még a vega menü zöldségei, gombás fasírtja is maradéktalanul élvezhető volt. Sőt.

Remélem sikerült illeszteni a borokat a fogásokhoz. Kis izgalmat okozott, hogy az elsőként, az Ismerkedő alapként bemutatott abszolút natúr, kezeletlen, épp csak leülepedett újbor a pincéből kihozva színváltozáson ment át. Tudom, a rázkódás és a hideg indított el benne ilyen változást. Rejtély, hogy a három palackból csak kettő tette ezt. Nem törekedtem ugyan erre, de jó volt megmutatni, mikre képes ilyenkor egy natúr, csak a maga belső világában gondolkodó, még rakoncátlan siheder bor. Ez az út, a nevelés kezdete. Innen kell türelemmel eljutni odáig, hogy majd palackban akár évekig élvezetet adjon színével, illatával, zamatával.

A többi bor hozta, amit vártunk. Kellemesen frissek, gyümölcsösek voltak. Ki kell emelnem közülük az idei Beaujolais-t. Ebben az évben a majd 200 éves Pardon et Fils borászat Gamay borát kóstoltuk. Többek szerint eddig a legszebb Beaujolais volt.

Remélem, mindenki jól érezte magát, s jól lakott a szép borok mellett.

Köszönöm, hogy eljöttetek.
Köszönöm társaimnak, Radics Zsoltinak, Nagy Pistának, Topikának, akik hajtottak előre, s segítettek összehozni az estét, s meg is örökítették azt.

Jó volt.

Legközelebb a Nagy Tavaszi Bortúrán találkozunk.

Üdv,
Ritecz János

Jásdi Pince képek
Petrányi Pince képek
Söptei Pince képek

Meghívó:

Nagyon régen voltunk már Bortúrán. Az utóbbi években már egyre többen szóltatok, szervezzek megint túrát izgalmas emberek izgalmas borait szép helyeken megismerni. Beszélgetéseken sokszor emlegettétek fel az egri, a sopron-ruszti, a szekszárdi túráink emlékeit, élményeit. Gyönyörű tájakat, borokat, s nem utolsósorban ragyogó embereket ismerhettünk meg.

Tényleg sok idő telt el azóta. Ideje újabb úti célt keresni. Nem igazán jó szó a keresés, mert tudtátok mindig, hogy nekem melyik úti cél a legkedvesebb. Azonban úgy véltem akkoriban is, nem lett volna illendő egyből oda rohanni. A több, s főként különböző bortáj, borstílus megismertetése után, mára meg is érett a dolog. Legyen az irány Csopak.

Igen, Csopak. Szívem csücske. Több annál. Gyermekkorom tája, ahol, mikor elúsztam a nádas mögé, egy fél móló sikongatott riadtan blazirt képpel visszanéző apámra, hogy belefúl az a gyerek, milyen szülő az ilyen! Ma is sokszor nézem ott a vizet, s újra látom, ahogy reggel érkezik a srácokkal a Kalóz, hogy felvegyen, s új vizekre menjünk. Ah, micsoda Ady! Gyakorlatban el a felnőtt szemek elől, ne lássák, ha tanulás közben némi borulásos affér történik. Pláne, ne tudják azt, milyen az, amikor borulás után a merőkét nem találjuk -ki tudja hová lett?-, s míg ketten egyensúlyozzák a felállított hajót, jómagam hosszútávúszóra átváltva repesztek a part felé -csak vízi rendőr ne járjon erre- valami merőkés megoldást keresni.

Más villanás, nagyobb fiúként még látom a parkot is, "a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya". S élnek bennem más nyáresték is, amikor a pince előtt, a tűznél apukámékkal először ismerkedhettem a rizlinggel, furminttal és társaikkal.

Nos, az a pince ma a Jásdi Pince. Életem nagy kalandja volt, hogy ezt a pincét Jásdi úr hívására én éleszthettem fel, tölthettem meg új élettel. De akárhány pincét tervezhettem, építhettem azóta Csopakon és környékén, a legnagyobb élmény mégis az, hogy részvevője lehetek ma is annak az útnak, ahol félédes, kannás boros gyászából feléleszthettük, s újra azzá tehettük az olasz rizlinget, ami ma. A Csopakit, ahogy Hamvas Béla és Márai Sándor is hívta az 1945 előtti jóféle rizlinget. Tudom, hosszú út áll még előttünk Csopakon, míg ez a földi paradicsom újra feláll, de ma már sok társunk van. Fanatikus fiatalok, s érett borértők hozták ide a pénzüket, teszik bele idejüket, hogy együtt gondolkodjunk, dolgozzunk. Munkánk egy kiteljesedése a Csopaki Kódex.

Lesz miről beszélgetnünk.

Meghirdetem az április 1-i, Bolondos Bortúrát Csopakra!

Három pincét fogunk meglátogatni:

Jásdi Pince,

Petrányi Pince,

Söptei Pince.

Képek hamarosan!

Utószó:

Kedves Szomszédok,

Örömmel értesítek minden bor és jó társaság iránt érdeklődő szomszédot, szerte kis falunkban, hogy pénteken este nagyon kellemes együttlét keretében kóstoltuk meg a 2016. évi újborokat, az új töklevest, és az idei libaságokat.

Nem véletlen, a kellemes együttlétet emelem ki, mert 13-an voltunk az asztal körül. Sokan emlékezhettek a 40+ méretű tömegekre. Mindig jó érzés volt, hogy ennyien érdeklődnek, de ennyi embert jól esően ellátni, mi tagadás, több értelemben is megszakadtunk.  Úgy tűnik, itt is a kisebb társaságméret az ideális.  Mindenki szavát értjük, nem ürül ki a pohár az elsőknél, mire az utolsó poharat is kitöltöttük. Közben, mellette, utána jut szó bemutatásnak, véleménynek, ahangulatnak körbe-keresztbe az asztal körül. Úgy vélem a jövőben sem szabad 20 főnél nagyobb méretre célozni.

Külön élmény volt a Paághban az étkek tálalása. Leveses tál az asztal közepén, mindenki magának szed, amennyi jól esik, s svédasztal a libákkal, a köretekkel, majd desszert a végén. Az étkek finomak voltak, s nem utolsó sorban a méretekkel sem volt probléma, sőt. Lajosék kitettek magukért. Jól jelzi a hangulatot, hogy nemcsak a borok, de az R.Zsolti által beszerzett 10 palack minőségi szikvíz is elfogyott.

Szerintem a borsorral sem volt probléma. Volt megint olyan újbor, ami a többi tükrében kissé lendületlenebb volt. A közepesen induló, de "nagyfenekű" rosénak viszont méltó párja volt egy másik rosé, ami nagyon hozta a várt rosé-élményt. A fehérborok most nagyon a helyükön voltak, a vörösek pedig a legalább olyan jó, ha nem jobb mértékben teljesítették az friss vörösökkel szemben támasztott igényeket. Különben is a kötött program Gamay szőlője kb. ennyit tud a legjobb borászoknál is.

Új helyen voltunk, a Paágh-ban. Innen is köszönet Irma néninek, hogy a féltett-óvott Közösségi Házat annyi időn keresztül rendelkezésünkre bocsájtotta. A sok év alatt mindössze egyszer volt kisebb baleset, de az áldozatul esett kenyérkaspókat hamar pótolni tudtuk. Jó volt, hogy a teremben minden évben más-más kiállítás attribútumaival osztottuk meg a teret, ami külön, nem pótolható élményt is adott, s amikre mindig nagyon vigyáztunk. Klubunk teljesítményét e szempontból is dicsérni kell.

Sokáig volt bája annak is, hogy a szomszéd főztje kerül az asztalra. Azonban, rohanó világunkban idővel, az ezzel járó iszonyatos munka és szervezés a beszerzéstől a tálalásig, majd a mosogatásig sokaknak kedvét vette. Egyre inkább teherként, s nem örömként jelent meg a Márton-napok összehozása. Most gyakorlatilag ugyanannyi pénzért, mint tavaly, felhőtlen estét sikerült összehozni.

Már személyes levélben is megköszöntem minden segítő szomszédnak a munkáját, de most ismét megteszem. Köszönöm, hogy segítettetek egy hagyományt megteremteni, s a működtetési tapasztalatokat megszerezni.

Sokat beszélgettünk a régi bortúrákról is. Igényként mindig is jelen volt az utolsó 2009. évi óta. Témaként régebben is, most is többen szóvá tették, hogy miért rejtegetem előlük Csopakot. A szerénység kötelez, de legyen! Február végére-március elejére próbaképpen összeütök egy 1 napos CSopaki Túrát. Max. létszám 15-20 fő lesz. Kettő, maximum három pince fog beleférni egy reggel 8 órai indulás és éjjel 12 óra körüli érkezéssel számolva. Első kóstoló max. 5-7 bor egystzerű falatkákkal, második 5-7 boros kóstoló ebéddel, a harmadik pedig igazi csopaki kulináris vacsorával, megpihenéssel. Januárban kitárgyalom a költségkereteket.

Addig is egy kis ízelítő a 15. évét most ünneplő Petrányi Pincétől:
http://borigo.hu/aktualis/00615/15-eves-a-petranyi-pince
http://www.borsmenta.hu/iszunk/kerek_ahogy_van 

Üdv,
Ritecz János

Meghívó 2.:

Kedves Bor- és Libakedvelő Szomszédok Kanyartól a Dobogóig, szerte Pátyon,

Libás Borklubunk egyre határozottabb formát ölt. Kialakult a menü, rögzítettük a költségeket. A menü kialakításában abszolúte nem tértünk el a hagyományoktól. A boroknál leszek izgalomban, fel tudok-e fedezni izgalmas új szereplőt? 

  • Előétel: libatöpörtyű lilahagymával
  • Leves: Sűtőtökleves
  • Főfogás: Sült libacomb párolt káposztával és hagymás törtburival
  • Desszert: Lúdláb torta a közeli műintézményből

A borsor folyamatosan fog kialakulni. Egy biztos, idén friss, ropogós savakra, nagy gyümölcsökre számíthatunk a fehéreknél, a roséknál. Villányban és Szekszárdon nem volt kritikus az idő, mint a Balatontól fel Északnak, tehát a friss vörös vonal szépen fog mutatni. A boroknál most még két dolog biztos. Szűkebb pátriánkat a borvidék Budai kerületét biztos fogja egy bor képviselni. A másik biztos pont, hogy nov. 25-ére megérkezik egy Beauloais is. Ha olyan lesz, mint tavaly, nagy örömben lesz részünk.

Az étkekben megegyezve, a borárakra ránézve, örömmel tudatom, hogy sikerült a tavalyi költségkereten belül maradni!

Részvételi díj: 7000,- Ft/fő

Helyszin: Paagh Étterem

Mint előző levelemben említettem, a jelentkezést e-mailban várjuk, s a jelentkezés a részvételi díj min. 50%-ának befizetésével lesz érvényesítve, max. 40 fős létszámig.

A részvételi díjakat előzetes telefonegyeztetést követően vagy esti becsengetéssel két helyen tudjuk fogadni:

  • Móricz Zs. 62. Riteczék,
  • Móricz Zs. 67. Topiék

Ebben az évben is felhívjuk a figyelmet, hogy az ételbeszerzés miatt a jelentkezéseket november 22-én, kedden 20 órakor zárjuk. Az ezt követő, esetleges lemondás esetén csak a részvételi díj felét tudjuk visszafizetni. Ugyan a tortarendelés véglegesítésénél ragaszkodtak a déli 12 órához, de ezt a kockázatot bevállaljuk.

Készen áll a program, rajtatok a sor, gyertek jelentkezzetek! 
Szép étkek és borok mellett alkalom egy jó találkozásra, egy jó beszélgetésre.
Csak folyvást-folyvást. Évente egyszeri, vissza nem térő alkalom!

Üdv,
Ritecz János

Képek

Tisztelt Tagtársak, Kedves Lakótársak!

Idén már túl vagyunk Szent Mihály napján, beszökött az ősz! ( nemcsak Párisba :) ) Kevesebb a napfény, itt az idő a boldogság hormonok tervezett és szervezett pótlására. 
Az egyesület hétvégi ajánlata a szerotonin és dopamin szint emelésére: sült tök és más finomságok, forralt bor!

Helyszín: Forrási tér - kemence és környéke

A jó hangulat további fokozása érdekében az alábbi versenyszámokat hirdetjük meg:

  • a kanyari Fanyűvő cím elnyerése  - elszáradt fák kivágása
  • a legjobb Ollókezű Edward hasonmás - fűzfák erőteljes visszametszése
  • a szabadfogású lombfúvás és a kötöttfogású gereblyézés rangadója -  falevelek összegyűjtése a játszó-, illetve a Forrási téren 

Ráadás gyerekprogram: játék az Avar-Dagályban

Hétvégi kvízkérdés: A sült tök vagy a  forralt bor fog előbb elfogyni?
A tippeket a helyszínen elhelyezett dobozba lehet bedobni 9.30-ig.  A helyes megfejtők között kisorsoljuk a kanyar "aranyozott"  gereblyéjét!

Időpont: 2016.  november 12. szombat 9.00 óra (Esőnap: VASÁRNAP)
Gyülekező: Forrási tér - kemence

A tök és a bor (sponsored by PBT) elegendő mennyiségének biztosítása érdekében kérünk benneteket, előzetesen jelentkezzetek be itt a listán csütörtök éjfélig (pl.: 2 fő felnőtt+ 2 fő gyermek).

Szerszámot hozzatok, zsák lesz a helyszínen. A közös munka várható időtartama kb. 2 óra (min. 15 fő esetén). 

Köszönet:

Kedves Bor- és Libaélvező Olvasó,

Lassan elmúlik a Márton-nap köré szervezett ünnepségek, újboros, libapecsenyés vacsorák időszaka. Újra találkozhattak egymással, vigadhattak az emberek, szomszédok. Élvezhették az új borokat és az eddigre felnövesztett libák húsát. Kóstolhatták az ősz terményeit, amikkel még nem is olyan régen ki kellett húzni a komor, fagyos téli napokat. Ma persze már más, hisz nem gyarmatáru már a banán sem, egész évben kapható. Napra, órára pontosan érkezik el hozzánk is Burgundiából a Beaujolais, de évek ótafelsorakoztak mellé a magyar újborok is. Tán egyedül a liba tartja a régi ciklust, mert a tavaszi tojásból ekkorra lesz pecsenye liba méretű jószág. Friss húsért tehát legalább eddig illik várni.

Kevert világban élünk. Míg élnek velünk hagyományokká nemesült természeti/termelési ciklusok, rengeteg új hatás is ér bennünket. S, mivel hatásra ellenhatás a válasz, az emberekből jót is, rosszat is egyaránt kihoz.

Ezért olyan fontosak a címzetes alkalmak, amikor mi, szomszédok találkozhatunk egymással. Új ismeretségek, új barátságok keletkezhetnek ekkor, régebbi feszültségek oldódhatnak egymás jobb megismerésével. Egyesületünk ezért tartja hagyományos programjait: a szomszéd találkozók lehetőséget teremtenek agglomeráció adta utazgatós stresszeinkből való kilépésre, leginkább alvásra használt falunk életének színesítésére. .

A Márton-napi Libás Borvacsora egy ilyen címzetes alkalom az összejövetelre, lehetőség sokaknak a csigaházból való kibújásra. Esély, egy pohár bor mellett.

Az idén is sokan éltek a lehetőséggel. Mindenkinek köszönjük, aki eljött, s megjelenésével emelte az esemény rangját. Pár jó órát szerzett ezzel magának, s adott magából a többi megjelentnek.

A hivatalos műsoron kívül spontán események is történtek. Egy kedves szülinapi köszöntő, a hozzá járó tortával, egy izgalmas bor megkóstolása, amit borismeretektől alaposan felizgatott, ősi Borklubtagunk már a saját hordójában készített és érlelt. Nem semmi. Jól telt az este.

A vidám, együtt töltött órák után, most azoknak szeretnék köszönetet mondani, akiknek önzetlen szolgálata nélkül ez az este sem jöhetett volna létre:

Köszönöm Erdősi Annának, hogy sok év fő-fő közreműködői munkája mellett most a személyes szállítást is felvállalva, profin elkészített, fantasztikus ízű konfittált libahúshoz is hozzásegített minket. Az előétel lilahagymás libatepertőjéről már nem is beszélek, ami olyan gusztusosra pirult, hogy majdnem magam is megkóstoltam. A libaságokat egyedi ízlésem miatt sajnos csak egy hasonlóan elkészített báránycomb felől tudom megítélni, de mondom, nagyon jól néztek ki, s láttam az arcokon, hogy a zamata is rendben volt. Annának további, hagyományosan önként vállalt feladata az asztali díszek beszerzése is, de nem utolsósorban az est bevételi-kiadási szaldójának vezetése, beszállító szomszédainkkal való elszámolás, az egyenleg maradékának átvitele a következő évi Borklubokra, Márton-napokra. Szóval rengeteg szolgálat van a vállán, s mindet kiválóan látta el.

Köszönöm Borbély-Német Orsinak, hogy két év után, ebben az évben is elkészítette azt a könnyed, tökmaggal és tökmagolajjal megbolondított sütőtökkrémlevest, amihez foghatót eddig még kevesen kóstolhattunk.

Köszönöm a C'est la vie kávézóból Fantha Zsuzsinak a gyümölcsösre csavarintott ízvilágú mousse-t, amit javasolok mindenkinek kóstolásra egy méla, kávéra vágyós, lusta délutánon. A csokiféleségek és a jóféle vörösbor egymást izgató kapcsolata lassan egyre inkább ismertté válik. Remélem, a mousse mellé kínált Pinot Noir-t jó párosításnak találták a résztvevők. Szerintem a mousse könnyedségéhez, pont az a Pinot Noir íz-zamatvilág illeszkedik, ami a Pinot-t olyannyira megkülönbözteti a többi vörösbortól.

Köszönet illeti Radics Zsolti PBT társamat is, hogy idén is ugyanannak a francia termelőnek a Beaujolais borát sikerült megszerezni, akinek tavaly. Így alkalmunk nyílt, íz- és zamatmemóriánk tesztelésére, fejlesztésére is. Stílusos szódásüveg az asztalon? Pátyon találkoztatok már ilyennel? Nos, Zsolti ezt is elhozta hozzánk.

Nem sorolom, de további önkénteseink rámolták szét az asztalokat, rendezték be a termet, s pakoltak el mindent utána, hogy a Közösségi Ház a másnapi táncos programra készen álljon. Így megy ez nálunk a Borklubban. Egymás örömét szolgáljuk. Aki eljött, mindenki megtett mindent az estéért, hogy sikeres legyen.

Ismét köszönöm a részvételt, a jó hangulatot.

A szolgálattevők nevében,
Ritecz János

Képek

 

Meghívó 2.:

Kedves Márton-napi Libás Borvacsorára felizgatott pátyi Szomszédok,

Már csak néhány nap és nov. 21-én, pénteken este, 20.000 órakor találkozunk a Közösségi Házban (Rákóczi út, a Krénnel szemben).

Örömmel tudatom, hogy csúcsjelentkezést értünk el. 44 rendes és +2 fő a várólistáról! Hiába a szigor, lágy a szívem. De jövőre, tényleg csak 44 főt fogadunk!

46-an sohasem voltunk még. Szeretném az érdeklődést betudni nem csak a múltban volt finom étel és borkínálatnak, a gyönyörű terítékeknek, a kulturált, jó hangulatnak, de annak is, hogy egyre többen ismeritek fel: a cudar évek miatti visszahúzódás saját csigaházainkba, nem megoldás. Az ember társas lény. Szükségünk van jó szomszédokra, barátokra, a közösségre. Ezt az igényt ki kell elégíteni. Nem lehetünk vegetáló csigalények. Brrr...  Kölcsönös viszony ez: egyénileg, családosan keressük, támogatjuk a közösséget, s a közösség is segít, támogat, örömet okoz.

Támogat építő, szépítő munkáival, rendezvényeivel. Tudjátok! Játszótér, környezetszépítés, Mikulás, Majális, s most a várva várt Borvacsora, majd az Advent, s a szilveszter esti, hangos összejövetel.  Örülünk Nektek.

A péntek estéről tegnap éjszakába nyúlóan volt az utolsó egyeztetés. A menüt már el is árulom:

Előétel : Ősz húrja zsong a libatepertős tálon  

Főétel : Rozé libamell, krumplipürén és rozmaringos-zelleres-körtekrémmel tálalva

Desszert : Körtés-mogyorókrémes sütemény

 

Képek

Meghívó 1:

Örömmel tudatom Veletek, hogy ebben az évben is volt szüret. Ráadásul olyan szüret, amilyen még nem volt!
Lesz tehát megint miről beszélnem.

Sikerült egyeztetni az időpontot és a helyszínt:

november 16-a, péntek 20.00 óra,

Közösségi Ház a Rákóczi úton.

Képek

Meghívó 1:

Kedves bor- és libaság kedvelő Szomszédok, régi és jövendő Borklubtagok,

Idén sem maradunk Márton napi megemlékezés nélkül!
Ismét lesz újbor kóstolás és libator!

Időpont: nov. 22-én, pénteken este 8.00 órai kezdéssel (ami, mint régi borklubosok tudjátok, szűk idősáv!)

Helyszin: Közösségi Ház a Rákóczi úton.

képek

Meghívó 2:

Kedves Borbarátok,

A tavasz első napján, szőlőmetszés ügyben átmenőben a Mézes-hegyről a Nagy-hegyre, buzdítalak Benneteket a pénteki Borklubra.

Nagyrészt kialakult a program a szerint a szerkezet szerint, amit első levelemben már leírtam. Az est vezérfonala: Évjáratok a friss ideitől vissza 2009-ig.

A./ Vagytok már olyan jó kóstolók, hogy az első blokkban egymás után kóstolva, kiismerjétek, élvezzétek az egymást követő Olasz Rizling évjáratok különbségeit, értékeit. Tudjátok mennyire hiszek én is ebben a fajtában és milyen öröm, hogy már ennyi sikert értünk el vele az elmúlt 12 évben.

1-2-3.  Petrányi O. rizling 2011, 2010, 2009

B./  A második blokkban Fehér cuvéek jönnek 2011-ből a mestertől és igyekvő tanítványától. Mit tud e táj, ha Cuvée? A többünk által ismert mestertől, Malya Ernő bácsitól hozok egy szép cuvéet, és talán nem fogjátok szerénytelenségnek találni, ha a PBT új cuvéejét kóstoljuk mellé. A Nagy-hegyen termő, hagyományosan kevert "ős" szőlőkből (Rizlingszilváni, Budai Zöld, a Narancsosnak nevezett illatos) készült bort simogatjuk meg a Mézes-hegy testet adó Chardonnay-jával és csábítóan illatos Irsai Olivérjével. Több próba végén Karácsony előtt alakult ki ez az összetétel, azóta szépen érik a pincében. Ez az első, hegyek közötti házasításunk, kíváncsiak vagyunk, hogyan fogadjátok, mert jövőre folytatni szeretném a sorozatot.

4. PBT Renaissance cuvé, 2011
5. Nyakas cuvée, 2011

C./ A harmadik blokk a vörösöké. Cabernet sauvignonokkal fogunk érés közben ismerkedni, s meglátni amivé lehet. A Cabernet Sauvignon nem egy gyorsan érő fajta, de a tavalyi szüret olyan szép volt, hogy már érdemes rákóstolni. A két érésben levő tétel más-más területről és más pincéből származik. A gyönyörű 2009-es pedig a még nem annyira ismert, de meglepetéseket tartogató Pázmándi területet dicséri.

6. Nagy Pince, Balatonszabadi Cabernet Sauvignon, 2011
7. PBT Pázmándi Cabernet Sauvignon, 2011
8. Nagy Gábor-féle, többszörös aranyérmes Pázmándi Cabernet Sauvignon, 2009

Mint látjátok izgalmas a sor. Van benne fiatal, de már most sikeres borász, van benne hatalmas tapasztalatú, Év Borászának a munkája. Kezdő pince csak úgy lesz, mint az ősi pátyi, de már megújulás alatt levő területek adta meglepetés.

Gyertek, várunk Benneteket egy szép tavaszi estén!

Üdv,
Ritecz János

Meghívó 1:

Kedves Borbarátok,

Nagyot hallgattam a tavalyi évben is, de most már van újra mondanivalóm. Tavaly nem sok jót lehetett mondani a szörnyű 2010-es esztendő borairól. Ma már azonban lehet a szép 2011-es évről beszélni.

Úgyhogy legott rákérdeztem, s lőn terem Vilma néninél március 23-ra. A szokott helyünkön, a szokott időpontban.

Nemsokára kialakítom a programot, addig is két friss élményemet gyorsan elmondom.

Pár hete a Jásdi Pincében lett megrendezve az Olasz Rizling szerintünk est. Csak borászból voltunk 16-an, köztünk a tavalyi Év Borásza a Légli Ottó, de a Bussay, Laposa, Feind, Szászi, stb. nevek is jók voltak. De voltak borújságírók, borkereskedők is. Régóta mesélem már Nektek is, hogy az Olasz Rizlingnek nagyon sok arca van. Életem egyik öröme, hogy eme a csodás fajta felfuttatásának egyik kezdeményezője lehettem és részvevője vagyok most is. Rengeteget tanultam csopaki rizlingül és az a három évjárat (2011, 2010, 2009), amit az estén bemutattam, szépen nyugszik ezeken a tapasztalatokon. Itt térek vissza a szörnyűnek mondott 2010-es évre. A 2010-es rizlingemre az egyik ítész azt tudta mondani, hogy ez a bor mutatja a valóságot: szép évben nem olyan nagy kunszt átlagosan szép bort készíteni. De randa évben is szépre szüretelni a szőlőt, szépre nevelni a bort, az már döfi. A dicséret felét már másnap tovább is adtam a szőlész kollégának, mert az az év tényleg a szőlőben dőlt el, s ő jól tudta megvédeni a szőlőt. Az évközi drukk mellett, én csak a szüret időpontján filóztam, reggelenként a Napot lesve, az előrejelzéseket bújva, s nyugtatva őt, hogy pár napot még ki kell bírnunk. Az idő segített, szépen kivárhattam a soromat és aztán Csopakon az utolsók között szüretelve a pincében már kézben tarthattam a bor érését. Szerintem ez a rizlingsor benne lesz a programban.

A másik élmény a múlt csütörtökön a CBA Borverseny volt. Két nap alatt vagy 80 zsűritag lekóstolt 750 körüli bort. Ilyen átfogó verseny ritka az országban. Borélménynek ez ugyan vegyes (alsó polctól kellett teljesítenünk a legfelső polcig), de mindig tanulságos. Kifogtam egy Rajnai Rizling sort. Egy jó átlag mellett, nagyon szépek is voltak közöttük. A Rajnai igen értékes fajta. Ha egyszer igazán megtanuljuk, hogy hová lehet telepíteni, hogyan műveljük és végül a pincében hogyan borászkodjunk vele, akkor nagy meglepetések várnak ránk.

S akkor a mi kis pátyi pincénkről még nem is mondtam semmit! Aki mostanában járt nálunk, még ma is hájjal kenegeti az oldalamat, olyanokat mond. Palackban már a Rosé, de a pátyi szőlőkből készült Renaissance Cuvée (na jóóó, lehet vegyes fehérnek is letegezni) szerintünk is ütni fog bájban-becsben egyaránt. Kicsit még formálódik, éreget, s aztán palackba vele! A többi borunk sem kutya, ilyen szép borsor tán még sohasem volt ebben a 190 éves pincében.

Bár most főleg a szőlőben kellene virítanunk, de azért egyre többet leszünk a pince felé is. Ismeritek a régi mondást? A lukas pincébe illik betérni! Ha ott láttok minket, gyertek, van mit mutatnunk! Mi is szeretnénk, hogy minél többet legyen nyitva az ajtó, csak hát a mai napi metszéstervet illetően is egyelőre a fagy hasította a tavaszt. Tegnap 4 órát bírtam ki. Ma fel sem mentem. A 19 szőlősorból még csak kb. 4,5-tel vagyunk készen a fiúkkal. De haladunk.

Kis ínycsiklandó előzetesnek most csak ennyit.

Gyertek, jelentkezzetek március 23-ra! Kóstoljunk szépeket, köszöntsük egymást az új tavaszban!

Üdv,
Ritecz János

képek

Ismét közeleg Márton napja! Borklubunk hagyományosan újboros vacsorával ünnepli ezt a napot.

Gyertek, jelentkezzetek!

Időpont: 2011. 11. 11., péntek este, 20.00 órakor.

Helyszín: Művelődési Ház, Kossuth Lajos utca.

Menü+újborkóstoló díja: 4000,- Ft/fő

Maximális jelentkezési létszám: 40 fő.

Jelentkezés: a 4000,-Ft/fő díj előzetes befizetésével Rokolya Péternél, a Töki u. 52 sz. alatt.

Egyeztetés telefonon kérhető:  +36-20-222-0789

Utolsó jelentkezési lehetőség:  2011. November 9. szerda este 8 óra.

De miért is Márton napon kerül az asztalra az újbor és a libatoros?
Márton napja már az Árpád-korban bérlet- és bérfizető határnap volt. Ugyanekkor a településeken  a műhelyek és boltok első gyertyagyújtásának megünneplésére a mesterek libavacsorát adtak a legényeknek.  A polgárok és a nép is levágta a maga libáját (Márton-lúdját) s e lakomán kóstolták meg az új bort, melynek „Márton a bírája”.

A vacsora menüsora:
 
Előétel: Libás előétel tányér (tepertő, töltött libanyak)
Leves: Libaleves, zsályás gombóccal, zöldségekkel
Főétel: Konfitált kacsacomb, lepírított burgonyával, libamártással és lilbahagyma dzsemmel, kásával   
Desszert: Lúdláb variácó
 
Az étkekhez illő újborok a hét folyamán lesznek kiválogatva.

Gyertek, jelentkezzetek!

Várunk Benneteket,
Ritecz János és Rokolya Péter

Alkategóriák

e