Meghívó 1:
Kedves bor- és libaság kedvelő Szomszédok, régi és jövendő Borklubtagok,
Idén sem maradunk Márton napi megemlékezés nélkül!
Ismét lesz újbor kóstolás és libator!
Időpont: nov. 22-én, pénteken este 8.00 órai kezdéssel (ami, mint régi borklubosok tudjátok, szűk idősáv!)
Helyszin: Közösségi Ház a Rákóczi úton.
A részletek kidolgozását elkezdtük. Ahogy haladunk előre, mint szoktuk, egyre részletesebben tárjuk elétek a programot.
Egy biztos! A két főszereplő ismét az asztalon találkozik: a liba és az újbor. Nekünk, statiszta pórnépnek pedig az asztal mellett a helyünk, hogy rajtuk keresztül áldozzunk az elmúlóban levő év terméseiért és értük hozott erőfeszítéseinkért.
Az asztalra kerülő libáról, mint tudjátok, kevés szót tudok ejteni. Szerepükről a Márton napi hagyományok ismertetésében ejtek szót, amit újabb szomszédaink kedvéért mellékelek a csatolmányban. Bővebben a borokról tudok beszélni, s már nagyon készülök rá...
Költségeink -bár emeltek valamennyit a terembérleten- eddigi ismereteim szerint a szokásos 4000,- Ft/fő körül fognak lenni.
Ismét nagyon fontos a jelentkezési idő: november 19-e, kedden, az esti órákig legkésőbb, mert másnaptól már indul a beszerzés!
Meghívó 2:
Ne feledjétek! Csak 40 főt tudunk fogadni, mert bár csak ekkora kapacitású a terem, de az est személyessége még ennél is fontosabb. Akik ott voltatok a korábbi Borklubokon és libás vacsorákon, tudjátok, hogy van ez.
Addig is helyzetjelentés:
Míg a lányok készülnek, mi is legyen a menü, jönnek vélemények felém, hogy miért is ne lenne ismét a tavalyi sólet? Nekem ugyan ízlett a tarjás, libátlanított változat, de ezek szerint másokban is nyomot hagyott a libával spékelt eredeti, ősi elgondolás. De hagyjuk a lányokra a kreativitást! Biztos, hogy túlszárnyalják (freudi beütés, brrr!) a tavalyi sikert. Sólet vagy más, együtt leszünk, az a lényeg.
Nos tehát, a koszt a lányok asztala, de a borokat egyre tisztábban látom. Fergeteges Márton ünnep lesz.
Külön izgalom lesz a Beaujolais, mert ezzel a nov. 22-i dátummal, most akár a legjobbat is kiválaszthatjuk. Hogy is van ez?
Kedves Borbarátok! Ismeritek a Beaujolais sztorit? Hasonló a történet a közismert kávés-tejszínes-viszkis (whisky, wiskey) csodához, a Baley's-hez. Arról hallottatok? De, ez egy külön sztori, majd máskor mondom el. Persze, ha rárkérdeztek? ...
Most témánkhoz illően, beszélgessünk a Beaujolais-ról. Hol volt, hol nem volt. Hát az úgy volt, hogy egyszer csak ki kellet, hogy derüljön, miszerint nem csak világcsúcs borok voltak Frankhonban sem, de nem ám! Szenvedett is eleget a Beaujolais-vidék, mert, momentán az ott meghonosodott Gamay szőlőből nem lehetett szuper, évjáratos (sok éven keresztül növekvő minőségű) borokat készíteni, franc style-ban, ahogy azt addig -ki tudja miért- elvárni vélték. Ezt ma már könnyű így kimondani, de akkoriban szenvedtető felismerés volt.
Össze is ült a borvidéki kupaktanács: Hogyan lehetne a mi kb. kocsma szintet megütő vékony, savanyánkból hozzáadott érték szerint is értelmezhető vidékfenntartó (lám, ismerem én a trendi, modern fogalmakat!) szőlő- és bortermesztési jövőképet alkotni???
Volt pályázat? Nem volt? Nem tudjuk. Jött-e értéktervező szakember (CVS vagy PVM, mint én) vagy pedig vak tyúk talált szemet? Nem tudjuk.
De, tény, a nagy gondolat valahogy megszületett. Nem a klasszikus, nagy francia borokkal kellene versenyeznie a Beaujolais-vidéknek, hanem csapjon bele egy új értékstruktúrába: ne az érlelt bort erőltesse, de készítsen friss bort! Friss, vöröset, ami épp csak, hogy kierjedt, s gyorsan lekezelték palackállóvá? Igen! Érzitek ezt a paradigmaváltást? Borszakmailag ez kivitelezhető, de be kell vezetni a piacra.
S, lőn csoda. A friss, üde, gyümölcsös borra így rátelepítettek némi eredeti marketing stratégiát és nem utolsósorban a világot ma már meghatározó marketingkommunikációt. Így lett egy, az egész!
Azaz -az akkori marketingvilágban jó korán- létrehoztak egy, különösen ma divatos elvű, új üzleti modellt: van benne némi tény, de a többi egy marketingkommunikáció által felfújt lufi. Szerény véleményem szerint ez a technika ilyen szinten megbocsájtható, mert itt nem dönt romba országokat, népességeket, ha durran a lufi, mint pl. az általatok is fájóan ismert ingatlanpiacon.
Sőt! Az ember Homo Ludens is. Szeret játszani. És ez a csibész Beaujolais marketingtrükk egy jó játék. Száz szónak is egy a vége: szeretjük.
Eredmény? Japánon és Kínán át New Yorkig, majd vissza Moszkváig, Berlinig, s nem utolsósorban Pátyig a Közösségi Házig (na, jó egy picit később ér el idáig), mindenütt egy napon kerülhet piacra ennek a korábban hátrányos vidéknek a bora. Minden november harmadik csütörtökén. Na! Ilyen ez. Ezen a csütörtökön, déli 12.01 (na, ja, már megint a marketing) perctől, mint meghatározott órától-perctől, kint van a plakát, fent virít a design girland: "Le Beaujolais nouveau est arrivé!". Csak ekkortól kezdhetik kínálni, árusítani, bárhol a világon.
Azaz a november harmadik csütörtökjén déltől, a Bogyólé megérkezett. Az, hogy e mögött micsoda borászati és főleg logisztikai teljesítmény van, nos, az nem semmi. Gondoljatok bele: cégenként X palack borokat készre kezelni, palackozni, majd Y célállomásokra eljuttatni Z mennyiségekben. Marketing alapelv, hogy az eladás, az művészet. Hiába, vannak, akik tudnak...
Így hát miközben Mártonra ráépült a liba, most kb. 25 éve a mindkettőre ráépült a Beaujolais. De ez egy win-win helyzet, mert nekünk is jó. Van miért izgulnunk: mit főznek a lányok, milyen lesz a Beaujolais, milyen lesz a Bogyólé (emlékeztek?, most is szerzek belőle), milyenek lesznek a kollégák borai, szerte az országból, s milyen lesz a mi borunk? Mert nyugi, itt tolakszanak azok is. A friss pátyiak.
S, mi szeretjük ezt. Jó ez a játék az asztal mellett. Kóstolni a finom, cizellált étkeket és szép borokat, beszélgetni róluk. Lenne ezután hiányérzet valakiben?
S, ekkor még nem is beszélgettünk az idei szüretről.
Meghívó 3:
Kedves Borbarátok, Márton környéki libavárók,
Itt az ideje helyzetjelentést adni! Eddig 28 fő jelentkezett, ami kis csapatunkat igencsak jó kedvvel tölti el. Ha jövő kedd előtt elérjük a 40 főt, akkor sajnos hamarabb le kell zárnom a jelentkezésieket. 40 fő a terem befogadóképessége.
Folyik ám a háttérmunka keményen. Mint tudjátok ez az est is, mint minden Borklub, önköltséges. Ezért a menü összeállítása nem kis munka, de erről még nem beszélhetek. Számba venni mindent, egészen a kristályvízig, a piacon árakat nézni, libaalkatrészekből kreatív asztali élményt elképzelni kötött költségkeretek között nem kis munka.
No, de a borok kiválasztása ):):):! Az igen, az nem munka, de az bíz, mély beleérzéssel elkövetett alkalmazott művészet. Hisz vegyük csak a libatepertőt. A libatepertő szín és illatvilága, valamint az, hogy abban az évben hogyan teperték meg, nagyon nagy szerepet játszik már ennél a vacsorafelvezetőnél is. S a mellékelt lilahagyma? Na, az sem mindegy, hogy milyen! Karikázott óhagyma avagy pedig szép zöld farkincával ellátott hosszúkás frisshagyma, ahol a lila-fehér-zöld olyan harmóniában ölt fel egy kívánatos alakot, hogy még egy megrögzött Fradi és Dózsa drukkert is kézfogásra, ölelésre csábít S, bár már a látvány sem semmi, de ó, azok az ízek, harsogó zamatok! Már itt tobzódnak szellemi ajakimon. Bensőmbe tekintek, keresem borkísérőjüket. Gondoljatok bele! Lehetne itt kísérő egy diszkrét illatú és zamatú, önmagában is gyönyörű új fehérecske? Ugye? Megbillen egyből a szátokban a harmónia egyensúlya, s hiányérzet tölti el gyomrotok felső harmadát? Jól érzitek! A könnyű, diszkrét fehérecske nincs egy súlycsoportban a lilahagymával megkísértett töpörtyűvel. És vica-versa: ha valaki emlékszik tavalyról az Ildikó hihetetlen könnyed, egekbe repítő zamatú képviselőfánkjára, az már egyből megérti harmóniakeresésem mélyebb rejtelmeit! Igen, ide a képviselőfánkhoz várjuk azt a diszkrét illatú és zamatú üde újfehérecskét, ami pl. akár egy Pinot Blanc is lehetne. S, legyen a lilahagymás töpörtyűhöz mondjuk egy robosztus Cserszegi Fűszeres. Igen, az megtartja, harmóniában egyesíti a szereplőket. Hát, valahogy így gondolom én ezt.
S, most gondoljatok bele, hogy mivel én nem ehetek madarakat, kénytelen voltam fantáziámban libaimitátorként megidézni egy frissen kisütött, fele-húsos, enyhén barnás arany színű, vajként omlós testű, finoman roppanós disznótepertőt. Ajaj, még mindig csorog a nyálam! Hiába, komoly dolog ez a kísérőválasztás, megviseli az embert.
Ezért faggatom már faggatom a lányokat, hogy mit terveznek. Hangolnom kell az újborokat. Erről a hangolásról, s összhangzat keresésről -bízom benne- egy nálam avatottabb vacsoratársunkat is lehet majd kérdezgetni. Most én itt csak arra a sokatokkal közös élményünkre szeretnénk hivatkozni, hogy amikor egy rákészültebb állapotunkban elénekeltük Borklubunk indulóját (csatolmányban mellékelve), finoman borsódzott a hátam, s karom is lúdbőrözött (látjátok nem bírom teljesen kivonni magam a novemberi libaügyekből, de az ilyes-féle kapcsolatom a libával, nos, ez jólesik).
A múltkor ígértem, hogy írok majd az idei érdekes szüretről, de most ez a lilahagymás töpörtyűmegidézés az italkiválasztáshoz teljesen felzaklatott. Ráadásul, ha belegondoltok, most délután hazafelé voltam felvágottért, ahol a sorban az előttem álló szeretett volna töpörtyűt vásárolni. A naív gyüttment újfelvágottas! Azt hiszi, hogy a töpörtyűt csak úgy le lehet hívni, mint egy tökalsóval szubkontrázott rebetlit? No, nem: a töpörtyűt, ha most megrendeled, akkor azt pont november 22-én fogod megkapni. Pedig ez csak egy disznótöpörty. Ebből is láthatjátok, hogy a jó disznóság is művészet, akár a jó italkiválasztás.
Ha azt hiszitek, hogy ezzel az emelkedett kis értekezéssel magasra tettem a lányoknak a mércét, tévedtek. Amit tavaly produkáltak, ahhoz nekem kellett kapaszkodnom, úgy ám! Amit most előadtam, azzal csak olyasmit cselekedtem, mint kihívási helyzetben levő állat-társaink. Kicsit felfújtam magam, felborzoltam a tollaimat (Freud? már megint?), hogy nagyobbnak látszódjak.
Mert a közmondás örök igazságot közvetít: Sok lúd (már megint!), disznót győz! Gondolom a szereposztásról nincsenek kétségeitek))):
Értitek hát, hogy nagyon drukkolok a lányoknak a menü véglegesítéséért. Drukkolok azért, hogy ízviláguk borkapcsolatos közvetítésével érzékeitek tuningolását a vacsoraasztalig előkészíthessem, és ott egy emlékezetes közös harmóniát hozhassunk létre.
Már csak 10 nap a Libás Borklubig!
Addig azért csak kibírjuk valahogy.
Meghívó 4.:
Holnap találkozunk!
Már most előre kérem néhány szokott pakoló specialistánkat, hogy legkésőbb 19.20-ra érkezzen, hogy elkezdhessük a terem berendezését!
Meghívásunkra 35 fő jelentkezett, így a részvételi díj 4000 Ft/fő lesz. Fizetés a helyszínen, érkezéskor.
Külön öröm, hogy nemrég költözött szomszédaink is elfogadták hívásunkat, sőt távolabbi szomszédaink a Dobogóról is itt lesznek. Jó este lesz!
A helyszín ismét a Közösségi Ház lesz, a Rákóczi úton.
Időpont: 20.00 óra !!! Mivel libamell steak lesz kérünk mindenkit a pontos érkezésre !!!
A menüt már ismeritek korábbi levelemből. Most melléjük illesztem a választott borokat is. Az idei borkiválasztásnál is a már ismert elvek vezettek: illeszkedjenek az étkekhez, mutassanak egy általános képet az ország idei újboraiból, s kifejezetten itthonról Pátyról is. Az erőteljes főétel miatt a színválasztás idén a roséknak és a vöröseknek kedvezett. Az egyetlen fehér egy igazi soproni poncihter família Irsai Olivér bora. 2013-as szüret és Sopron? Igazi kihívás! A vöröseket pincénk, a PBT egyik cuvée-je vezeti fel. Számunkra, akik dolgozunk vele, már megint egy meglepetés: ezt az élményt szeretnénk megosztani Veletek. Szokott, Márton környéki boraink közül régi ismerős a Vylyan Bogyólé, ami Mo-on egyedülálló, az ínyencek kedvence, igazi gyümölcsbomba. Ezt követi az elmaradhatatlan, a dátumhoz illesztett (idén nov. 21-e!), friss vörös Franciahonból. Azt, hogy mennyire időszerűek vagyunk mutatja az alábbi idézet:
"Ce jeudi, c’est au Comptoir de France que vous pourrez retrouver le Beaujolais nouveau. La boutique vous propose une entrée libre, de 9h à 20h, pour déguster la production de Dominique Piron, "Le Clos du Vieux Bourg à Courcelle"." Azaz röviden, egy francia borbutik itt kínál ingyenes belépési lehetőséget ma este 19.00-20.00 óra között a mi borunk megkóstolására.
Épp, ma este van mindez, miközben e kis szösszenetet írom. Megborzongok. Új világ ez. Annak kell lennie itt, Pátyon is.
S, a teljes cikk a mélyebben érdeklődőknek:http://www.lepetitjournal.com/rome/accueil/breves/169908-evenement-le-beaujolais-nouveau-est-arrive
vin Domaine Dominique Piron Dominique Piron szőlőültetvény
No, akkor legyen egy kis bevillantás háttérmunkáink közé: A Beaujolais univerzumbólból idén kiválasztott Piron újbor egy 14. generációs borász és birtokának a terméke. 18,95 $ nem semmi. Ezt a bort ma estére 4300 Ft helyett 1700 Ft-ért kaptuk meg. Azért jó, hogy vannak támogatóink.
Utolsó borunk a PBT Cabernet Sauvignon-ja, 2011-ből. Ez a bor most már tavaly is jó arcot mutatott, de igazán csak most kezdi mutatni erényeit. Hihetetlen, hogy e táj mit tud mutatni, ha szívvel közelítünk hozzá. Bár ez óbor, de itt tekintettel kellett lennünk az étkekkel való kapcsolatra. A csokicsésze keserű csokival készül. Ehhez egy erőteljes, érett vöröset kellett illeszteni. Burgundi típusú legyen, avagy bordói? Ezt a kérdést kellett eldönteni. Volt egy adu ászom, burgundi stílusú, sok verseny győztese. De, ahogy a desszertről beszélgettünk, elfogadtam a tényt: ide egy fahordós érlelésű bordeaux-i típusú bor kell.
Elnézéseteket kell kérnem, hogy csak a borokról írok, de a készítendő menüben nem vagyok autentikus. Erről majd az alkotók fognak mesélni. Mint, minden évben, több fős kaland a Libás Borklub összehozása. Van, aki -amellett, hogy süt-főz- a menüt, az asztali megjelenítést állítja be. Van, aki a hús-edények-étkészlet logisztikát szervezi. Van. aki óra-percre készül, hogy jó időben legyen asztalon a libasteak. S vagyunk mások, akik itt-ott besegítünk még egy kis sütögetéssel, pakolással, miegymással. Dolgozunk néhányan, hogy szép legyen ez az este is, ami azonban csak Veletek, részvevőkkel lehet teljes. Gyertek pontosan, ez lesz a Ti segítségetek.
Bővebbet borokról-étkekről majd az este.
Íme a teljes menü a borkínálattal:
Előétel : libatepertő lilahagymával
- Irsai Olivér 2013 Sopronból, Kurt Taschner pincéjéből
Leves : tejszínes sütőtökkrémleves, pirított tökmaggal
- Frittman Kékfrankos Rosé 2013
- Bodri Szekszárdi Rosé 2013.
Főétel : Rozé libamellsteak, fokhagymás, vörösboros aszaltszilvamártással és steakburgonyával
- PBT Pátyi vörös Cuvée 2013
- Vilyan Bogyólé 2013
- Dominique Piron Beaujolais, 2013
Desszert : Csokicsésze
- PBT Cabernet Sauvignon, 2011
Várunk Benneteket este 8.00-kor,
Ritecz János és a csapat
