Képek


Meghívó 1.


Sziasztok!

Hazatértem. A szüretről eddig inkább nem mondok semmit, de úgy tűnik, hogy jövőre alig lesz borunk. Nem vigasz, hogy ezzel más pince is így van. Ami lesz, azzal már most szinte többet kell foglalkozni, mint az utóbbi elkényeztető években együttvéve. Azért vannak reményeink is.
Szombat-vasárnap folytatjuk, s ilyen egy-két hetes megszakításokkal jól elleszünk kb. november közepéig. Csak ne essen!
Vissza a Borklubhoz. Ma délutántájt megkaptuk a végleges időpontot, a du. 4 órát.
Ezúton is köszönöm Topinak, hogy ilyen szépen harangozott, míg nem voltam internetközelben. Eddig, ahogy látom, kb. 17-18-an vagyunk, s Topi nemsokára mondja a buszárakat is.
Ami magát a (régen) két pezsgőüzemet érinti. Bár fogunk pezsgőt kóstolni (mint hallom öt félét) de a pincében nem sokat fogunk látni, mert mindent elszállítottak, leszereltek. A tulajdonos dr Oetker szerintem ingatlan négyzetméterre vetített haszonban gondolkozva építi a cégét, a hagyomány, s más macera nem érdekli. Ezért jól nézzétek meg a Topi ajánlotta honlapon azt a palackokkal szépen berakott pinceágat. Ez évig ilyenekkel volt tele rengeteg ág. Két másik képen a híres Zsolnay csempék látszanak. A hosszúkásabbon maga az alapító Törley fogadja a hódolókat, akik zászlaikon egy-egy Törley pezsgőmárkát hordoznak. A másik Zsolnay csempés kép a palackozó sor fölött látszik a konkurrens Francois pincében. A két céget amúgy csak az udvar választotta el egymástól, úgyhogy nem lesz nehéz átsétálni egyikből a másikba. A képen a jó öreg Dom Perignon atya szemlélget egy pohárka pezsőt. Őt régebbről ismerhetitek, a régi Hungária Rosé címkéjéről. Ma már tudjuk, hogy egy kicsit állami lopkovicz volt a Francois tulajdont felrakni egy 1954-ben alapított pezsgőgyár termékére, de akkoriben így mentek a dolgok. A pezsgő mindenesetre jó volt, jó még ma is, de mi lesz holnap??? Bemásolok több képet, de mindenképpen ajánlom addig is a www.torley.hu honlapot. Ki tudja meddig nézhetjük?
A Borkatakomba amúgy úgy került bele a képbe, hogy a vendégfogadást nekik outsourcingolták ki.
Való igaz, személyesen a magyar vezetőtől Kemendy László úrtól kellett engedélyt kérnem, hogy bemehessünk. Számomra nagyon szomorú túra lesz ez, mert '83-85 között ott székeltem én is. Szerettünk ott lenni. Nagyon jó csapat volt.
A régi jó csapat utolsó mohikánja, jó ismerősünk, barátom, Békefi Árpi fog bennünket fogadni és végigkalauzolni..
Hát ez van. A forrásnál járni mindig felemelő érzés, még ha ez a forrás mostanra ki is apadt.

Várlak Benneteket,
Ritecz János

Utószó
A hétfő délutáni időpont ellenére összegyűltünk 19-en.
Meghallgattuk a Törley és Francois pezsgőüzem történetét 1862-től napjainkig, majd megtekintettük, hol érlelődnek, forgolódnak a palackban érlelt pezsgők, hol és hogyan seprűzik ki őket, majd egy kóstoló következett:
- Törley tankpezsgő
- Hungária extra dry
- Törley chardonnay
- 7 éves nyers pezsgő
- majd egy 19 éves
- Hungária rosé

Utószó 2.
Hát igen. Képek jöttek első túránkról. Köszönet Soós Miklósnak. Most átfutottam az általam készítetteket is, újra érzem az illatokat, hallom a pohár csendülését.
Nehéz nekem erről írnom. Bár jómagam 1986-ban már otthagytam az akkori Hungarovint, az akkori szocialista borkombinátot, azt nem a pezsgő üzletágról alkotott véleményem miatt tettem. Oda mindig szeretettel jártunk vissza volt kollégák, barátok. Itt ezen a helyen találkoztunk, beszélgettünk, tervezgettünk, ahol most Ti is sétálhattatok.
Érezhettétek, hogy vezetőnk, Békefi Árpi hangja sem épp az örömtől repdesett.
Mi lesz e kultúra sorsa? Az eredménymaximalizáló pénz dönt csak, hatékonytalanság miatt magára hagyva a forrást? A forráshoz kapcsolódó 130 éves nevek csak mint afféle minőségi szintet jelölő márkanevek élnek tovább, melyeknél már csak a fogyasztófogó grafikai textura a fontos, amit épp arra aggatnak rá, amit nagyon el akarnak adni.
Fenntartják, bővítik a múzeumot? Átépítik a területet egy tovább üzemelő manufaktúrának, ahol napi másfél órás turnusokban tárlatvezetés mellett mutatnák be a kézi pezsgőkészítést egy kóstolj és vásárolj programmal egybekötve, mint a Velence melletti Muránóban a több száz éves üveggyártást? Idegenforgalmi szezonban másfél óránként 20 főt összegyűjteni gyerekjáték, fejenként 10-15 eurós díj mellett. 3-4 fővel működtetve a szisztéma, alig hinném, hogy ne érné meg.
Ma még semmit sem tudunk. De a bemutatott pezsgők (köztük egy 1996-os nyers!) kíválók voltak, az Árpi vezette körséta pedig remélem mindenkinek feledhetetlen élményt adott.

Ritecz János